2011. június 17., péntek

Rákóczi túrós lépésről lépésre





Ez olyan süti, mint a "nagykönyvben", az Andi-féle receptet variáltam meg egy kicsit, ő képekkel is bemutatja a szirupkészítést, én pedig megpróbálom részletesebben elmesélni és a hibalehetőségeket összegyűjteni.

Hozzávalók:
  • 25 dkg liszt
  • fél mk szódabikarbóna
  • csip. só
  • 5 dkg cukor
  • fél Rama
  • 1 tojássárga
  • 2 ek tejföl
  • resz. citromhéj

  • 50 dkg túró
  • 2 ek búzadara
  • 1 tojás
  • 5 dkg cukor
  • vaníliaaroma
  • resz. citromhéj

  • 5 toj.fehérje
  • 30 dkg cukor
  • pici víz

A felső sor hozzávalóiból linzertésztát gyúrunk: lisztet, sót, cukrot, sütőport összekeverjük, a Ramaval elmorzsoljuk, többi hozzávalóval összegyúrjuk (türelem, úgyis összeáll), hűtőben min. fél órát pihentetjük (lehet egy éjszaka is).
Közepes tepsi nagyságúra nyújtjuk, 200 fokos előmelegített sütőben megsütjük, mikor langyosra hűlt, baracklekvárral megkenjük. (1.)
Rásimítjuk a túró-dara-tojás-cukor-vanília-citromhéj keveréket. (2. 3.)
És most jön a rafinált rész: 5 tojásfehérjét 5 dkg cukorral kemény habbá verünk. 25 dkg cukrot egy kis lábasba mérünk, majd annyi vizet csorgatunk rá, amennyi éppen átnedvesíti, így tesszük a gázra. (4.) Magyarul sűrű cukorszirupot főzünk. Andi szerint nem lehet kevergetni, szerintem viszont lehet, én szoktam is. Amikor elolvad a cukor, akkor a szirup szépen gyöngyözve rotyog, egyenletes kis gömböcskék látszódnak benne, ilyenkor kellene szálpróbát csinálni (mondja a szagember), tehát valami hurkot belemártani, abból gömböt fújni, de én ilyet nem szoktam csinálni, várok egy kicsit, mondjuk annyit, hogy még ne kezdjen barnulni, karamellizálódni a szirup (de ha elkezdi, akkor sincs baj, szerintem), és ezt a tűzforró izét szépen lassan belecsorgatom a felvert habba, miközben ezerrel jár a habverő. Belecsorgatás után pedig még jó sokáig verni kell tovább (mondjuk 5 percig). (5.)
Na ezt a fényes gyönyörűséget rásimítjuk a sütire, villával, ezzel-azzal mintázzuk, esetleg porcukorral meghintjük, majd 100-150 fokon megszárítjuk. (6. 7.)
Esküszöm, másnap finomabb, mint frissen. Már ha megéri a másnapot.

Hibalehetőségek (tapasztalat):
  1. ha a linzertésztát kiszárítjuk, neadjisten megégetjük,
  2. ha a túró túl vizes, aztán jól eláztat mindent, de erről pont nem tehetünk, talán több búzadara kellett volna hozzá, mondjuk a süti így is finom volt, csak jó randa,
  3. ha a citromhéjból a fehér rész is belereszelődik, akkor keserű lesz, de hát ezt tudjuk,
  4. ha a 25 dkg cukorhoz véletlenül több víz kerül, akkor a hab "levet ereszt" és tocsog az egész, finom így is, de a látvány...
  5. ha a végén nem verjük még az egész habot elég ideig, akkor is elmászós a végeredmény,
  6. ha az utolsó szárítási-résznél elmegyünk otthonról, és a férjünket kérjük meg, hogy zárja el a sütőt, amikor színesedik a hab, és 5 óra múlva hazaérve mi zárjuk el a gázt, na akkor hiába bőgünk, az a fűrészpor bizony már csakis a kukába kerülhet,
  7. ha idegen helyen, idegen sütő segítségével akarunk villogni, előfordul, hogy a végeredmény alig-vállalható lesz, bár még így is elfogyott.

3 megjegyzés: